“Are You Experienced?”

Üdv mindenkinek!

“Are you experienced?
Have you ever been experienced?
Well, I have.”

… teszi fel, majd válaszolja meg saját szemszögéből nézve a kérdést Jimi Hendrix Londonban,1967. április 3-án, éppen készülő első lemeze címadó dalának, az Are You Experienced? refrénjében. A kérdést, amely addigra, ’67 tavaszára tulajdonképpen teljesen egyértelművé, magától értetődővé vált: Tapasztaltad-e már?

Tapasztaltad-e azt a sok színt, a rengeteg hangot, képet, érzést, rezgést, és ki tudja még mit, amit innentől kezdve a maga teljességében, szükségtelen kötöttségek nélkül érzékelhetsz magad körül? Azt mondja, ő igen. Én elhiszem neki. Elhiszem, mert ebben a himnuszban Jimi tökéletes esszenciáját adja át számunkra annak az addigra kiteljesedő, főként a nyugati világbeli fiatalok tudatában felhalmozódó eszmeiségnek, új korszellemnek, amely számukra az életet, a létezés ideálját testesítette meg.

Talán, ha úgy tetszik, ez volt a történelemben az első olyan, mai szemmel is modernnek tekinthető évtized, amelyben a kultúrától kezdve, az emberi jogokon át, akár a politikáig is, annyi minden gyökeresen megváltozott, vagy éppen bővült addig nem látott elemekkel.

Ez volt az az évtized, amelyben tömegesen először lehetett színes ruhákban járni, amelyben a több száz wattos erősítők megrengethették lábunk alatt a földet. Amikor lehetett gyermekien naivnak lenni, (és ebből kiábrándulni – mert többé ez sem tabu, a saját magunkkal szembeni türelem, a kritikus (ön)tolerancia, még ha sokszor szükségszerű is volt a váltás). És az sem volt többé egyértelműen ciki, ha az ember csak úgy van, és nem csinál semmi tiszteletreméltót. Továbbá, sok dolog elkezdett egyszerűen ’menővé’ válni, az élet kapott ekkor egy új lökést, amely, bár a korszak már rég elmúlt, azért vívmányai számos tekintetben meghatározzák mai életünket is. Többek között az olyan alapvető, az emberi, ezen belül pedig a társadalmi élet alapvető területein is érezhetjük hatását, mint például az egymáshoz, a munkához, a művészethez, vagy éppen a környezethez való mai viszonyunk.

Persze, az előbb említetteket korábban is művelték és tették az emberek, de a hangsúly itt a tömegességen van, azon, hogy egyszerre közösséget kezdtek érezni olykor egymástól elszigetelt nagy, főként fiatal tömegek, ami viszont talán azóta sem látott összhangot, egység-élményt hozott az emberek számára.

Ennek a most induló oldalnak a célja elsősorban a szórakoztatás, a könnyed ismeretterjesztés (plusz néhány tágabb összefüggés keresése itt-ott); ha tetszik, „kis-színesek” egy olyan csodálatosan izgalmas és turbulens, minden tekintetben változást hozó korszakról/korszakból, amelybe személy szerint szerelmes vagyok. Inspirációt keresek, és találok is benne.

Mától tehát, egy-egy hétköznapon több különböző témában fogok rövidebb, hétvégente pedig hosszabb írást posztolni. Elsősorban zenéről lesz szó, de a lemezkritikákon túl láthattok-hallhattok majd összkulturális-, autós-mototros-, technikai/tudományos-, fotó-, korabeli hirdetés-, vagy akár film-, és sport-témájú bejegyzéseket is. Ha pedig mindez elnyeri tetszéseteket, vagy észrevételeitek volnának, minden építő jellegű hozzászólást szívesen fogadok.

Végül ismét az Are You Experienced?-ből, annak utolsó sorait idézve zárnám ezt a kis bemutatkozást. Ő maga, az album megjelenésekor adott egyik interjújában úgy nyilatkozott, hogy: “Ezt az albumot a tinédzsereknek írtam.” De azt gondolom, életkortól és az időbeli távolságtól eltekintve ugyanígy feltehetjük magunknak a kérdést ma is. E sorok nyilvánvaló üzenete, miszerint legyünk aktív észlelői a létezés csodájának, és – ha már itt vagyunk – fogadjunk be ebből a világból annyit, amennyit csak lehet, örök érvényű feladatunknak tekinthetjük saját utunk során. És – visszakanyarodva konkrétan a ’60-as évekhez – bár, ha mi már közvetlenül nem is „tapasztalhatjuk” meg ezeket az időket, közvetve azért – azt hiszem – mégis tehetünk egy próbát.

„Ah! But are you experienced?
Have you ever been experienced?
Not necessarily stoned, but beautiful…”

Spread the Love. Peace!